Ősszel megjelenik a Glaukóma új kiadása, ami óriási megtiszteltetés, hiszen nem túl gyakran történik ilyesmi (pláne debütáló) verseskötetekkel. A könyv eredetileg a JAK-füzetek sorozatban jelent meg 2012-ben, a József Attila Kör és a Prae Kiadó közös gondozásában, Orcsik Roland és Sopotnik Zoltán szerkesztésében, Borbély Szilárd fülszövegével, Süli-Zakar Szabolcs közreműködésével. Hálás vagyok Mészáros Sándornak, hogy érdemesnek találta arra, hogy kilenc év után ismét hozzáférhetővé tegye a Kalligram Kiadónál. A borítón Szűcs Attila Fiú fürdőkádban (2011) című festménye látható.
Fülszöveg az első kiadásról: „Éljen egykor egy herceg. Legyen a neve Glaukóma. Az érzékek nyelvét kutatja. Az érzékelés kapuit kitárja. A líra formáit a dologra zárja. A monológ a beszélőt mondja. A látás útjait kutatja. A képek bejárható világát. A test érzékelését, amely csupa rejtély. Glaukóma történetei a testekről szólnak. A testek az érzékelés kapui. Az érzékelés a halott világ rejtélye. A test rejtélye csupa érzékelés, mondja a herceg, akit Glaukómának neveztek.” (Borbély Szilárd)
„Egy mások tekintete és elbeszélése által meghatározott élet történetét olvassuk a könyvben, annak az idegen tapasztalatnak a következetes ábrázolását, hogy hiába érezhetjük úgy, az élettörténetünk megalkotásában magunkra maradunk, a magányunk nagyon sok tekintet keresztmetszetében jön létre, sőt, talán épp azért érezzük magunkat egyedül, mert végtelenül sok különböző tekintet elbeszélésének vagyunk kiszolgáltatva, amelyek nem feltétlenül tudnak egymásról. Külön érdekes, hogy egy férfi szerző egy férfi élettörténetét hangsúlyozottan női tekintetek által beszéli el, úgy, hogy a szövegekből mégis hiányzik a kortárs magyar irodalom nemváltó darabjainak néhol modoros mórikálása. A jelzetten nőies hangok empatikus imitálása nem enyhít a Glaukóma versvilágának szikár kíméletlenségén, az érzékelés zavarba ejtően precíz analízisein, sőt. Áfra Jánosnak sikerült megalkotnia egy olyan költészetet, amely bár rokon a kortárs magyar líra érzékeny, intellektuális versvilágával, mégis szuverén, komoly, másokkal össze nem téveszthető nyelven szólal meg.” (Turi Tímea Makói Medáliák-díjhoz írt laudációjából)
Glaukóma, Kalligram Kiadó, Budapest, 2021.